Agócs és a varázslatos okarína

Archive for the ‘Kották’ Category

Mindenki látott már ötvonalas kottát. Valószínűleg betűs kottát is. (C C D C F E…) Ám van még ezen kívül néhány módja a zene lejegyzésének, amik közül most röviden a számos (vagy számozott?) kottát mutatnám be. Ez nem annyira közismert nálunk, nekünk azonban nem árt ismerni, mert az okarína ázsiai népszerűsége miatt (ott ugyanis igen nagy előszeretettel használják) bármikor könnyen belefuthatunk ilyen típusú kottába. A bejegyzés nem annyira rövid, de akit érdekel, az azt gondolom, rászánja majd az 5 percet.

A bejegyzés tartalmazni fog néhány olyan alapvető zenei fogalmat (ütem, dúr skála, stb.) , amiknek a magyarázatára nem tudok kitérni, rengeteg leírás van a neten ezekről, itt a blogon is volt már link. Az itt leírtak tehát némi előzetes zenei ismereteket igényelnek itt-ott.

Angol nyelvterületeken “numbered musical notation“-nek hívják, vagy “simplified notation“-nek, germán nyelvterületeken pedig “Ziffersystem“-nek, vagy ”cipher system“-nek. Kínában “jiǎnpǔ“-nek nevezik. Néhány európai országban is használatos egyébként ez a zene lejegyzési mód, de jellemzően inkább Ázsiában.

Megjegyzés: Mivel a legtöbb országban – ahol az okarína ismertebb hangszer – az angolszász területeken használatosan betűs leírást használják, ezért én is ezt használom. Tehát az alap hangsor eszerint: C D E F G A B C – (Ezzel szemben Magyarországon a “B” helyett “H”-t írunk és mondunk.)

Node nézzük, hogyan is épül fel egy ilyen kotta!

A számok valójában egy skála szolmizációs hangjait jelölik (1-7). (Egészen pontosan diatonikus Dúr skálára vonatkoznak alap esetben.) Pl:

C-DÚR:

Hang:                 C   D   E   F   G   A   B
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

G-DÚR:

Hang:                 G   A   B   C   D   E   F♯
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

De lehet Moll skála is:

C-moll:

Hang:                 Eb  F   G   Ab  Bb  C   D
Szolmizációs hangok:  do  re  mi  fa  so  la  ti
Számos jelölés:       1   2   3   4   5   6   7

Read the rest of this entry »

Mindenki látott már ötvonalas kottát. Valószínűleg betűs kottát is. (C C D C F E...) Ám van még ezen kívül néhány módja a zene lejegyzésének, amik közül most röviden a számos (vagy számozott?) kottát mutatnám be. Ez nem annyira közismert nálunk, nekünk azonban nem árt ismerni, mert az okarína ázsiai népszerűsége miatt (ott ugyanis igen nagy előszeretettel használják) bármikor könnyen belefuthatunk ilyen típusú kottába. A bejegyzés nem annyira rövid, de akit érdekel, az azt gondolom, rászánja majd az 5 percet. A bejegyzés tartalmazni fog néhány olyan alapvető zenei fogalmat (ütem, dúr skála, stb.) , amiknek a magyarázatára nem tudok kitérni, rengeteg leírás van a neten ezekről, itt a blogon is volt már link. Az itt leírtak tehát némi előzetes zenei ismereteket igényelnek itt-ott. Angol nyelvterületeken "numbered musical notation"-nek hívják, vagy "simplified notation"-nek, germán nyelvterületeken pedig "Ziffersystem"-nek, vagy "cipher system"-nek. Kínában "jiǎnpǔ"-nek nevezik. Néhány európai országban is használatos egyébként ez a zene lejegyzési mód, de jellemzően inkább Ázsiában. Megjegyzés: Mivel a legtöbb országban - ahol az okarína ismertebb hangszer - az angolszász területeken használatosan betűs leírást használják, ezért én is ezt használom. Tehát az alap hangsor eszerint: C D E F G A B C - (Ezzel szemben Magyarországon a "B" helyett "H"-t írunk és mondunk.) Node nézzük, hogyan is épül fel egy ilyen kotta! A számok valójában egy skála szolmizációs hangjait jelölik (1-7). (Egészen pontosan diatonikus Dúr skálára vonatkoznak alap esetben.) Pl: C-DÚR: Hang: C D E F G A B Szolmizációs hangok: do re mi fa so la ti Számos jelölés: 1 2 3 4 5 6 7 G-DÚR: Hang: G A B C D E F♯ Szolmizációs hangok: do re mi fa so la ti Számos jelölés: 1 2 3 4 5 6 7 De lehet Moll skála is: C-moll: Hang: Eb F G Ab Bb C D Szolmizációs hangok: do re mi fa so la ti Számos jelölés: 1 2 3 4 5 6 7 A számok felett, illetve alatt lévő pontokkal lehet jelölni az oktávot, mégpedig a következők szerint: Ha a szám alatt egy pont van, azt azt jelenti, hogy a pont nélküli számnál egy oktávval lejjebb van. Ha két pont van alatta egymás alatt, akkor két oktávval lejjebb. Ugyanígy, ha a szám felett egy pont van, akkor a pont nélkül jelölt hangnál egy oktávval feljebb van, ha kettő pont, kettővel, és így tovább... Aláhúzással, gondolatjelekkel és pontokkal lehet jelölni a hang hosszát, mégpedig a következők szerint: Egy "sima" szám negyed hangot jelöl. Minden egyes aláhúzás felezi a hang megszólalásának hosszát. Tehát ha egyszer van aláhúzva, akkor nyolcad hang, ha kétszer, akkor tizenhatod hang, stb. Az aláhúzások száma egyébként így megegyezik az ötvonalas kottában a hangjegy zászlóinak számával. Hosszítani a hangot, utána írt gondolatjelekkel és pontokkal lehet. Minden egyes gondolatjel negyed hanggal hosszítja meg az alap hangot. Ha pontot teszünk egy sima, vagy aláhúzott hang után, az a jelölt hang hosszának felével hosszítja meg, a dupla pont pedig a 3/4-edével. egész hang: 1 - - - pontozott egész: 1 - - - - - dupla pontozott egész: 1 - - - - - - fél hang: 1 - pontozott fél: 1 - - dupla pontozott fél: 1 - - · negyed hang: 1 pontozott negyed: 1· dupla pontozott negyed: 1·· nyolcad hang: 1 pontozott nyolcad: 1· dupla pontozott nyolcad: 1·· tizenhatod hang: 1 = A szünetet egyszerű "0"-val jelöljük. A szünet hosszának jelölése megegyezik a hangok hosszának fentebb leírt jelölésével, azzal a plusszal, hogy szünetnél szokás a "0"-k ismétlése a kötőjelek használata helyett. Az ötvonalas kottával ellentétben itt nincs külön jelölési módja egy teljes ütemnyi szünetnek. Egy háromnegyedes ütemnyi szünet pl. így néz ki: | 0 0 0 | No, már alakul a rendszer, nézzük mivel határozzuk meg a hangkészletet, azaz a skálát! A kotta elején lefektetjük a skála alaphangját, tehát meghatározzuk, hogy az "1"-es hang milyen hangnak felel meg. Pl.: "1=C" -vel C-Dúr skálát jelölünk. "1=G" -fel G-Dúrt. Hogy kicsit csavarjunk a dolgon, ez csak a Dúr skálákra vonatkozik, moll skálák esetén a "6"-os hangot feleltetjük meg az "1"-es helyett, pl.: "6=C" -vel C-moll skálát jelöünk. A módosított hangoknál az ötvonalas kottából jól ismert # és b jelölést használjuk, csak épp itt nem a hang után (pl.: C#) írjuk, hanem elé (pl.: #1). Amire azonban figyelni kell, az az, hogy ezek a módosítások a diatonikus skála hangjaira (1 2 3 ...) vetített relatív módosulást jelölnek, nem pedig a hangok neveire (C D E ...) vonatkozót. Tehát pl. a C-moll skála vezetőhangja, a "B" helyes jelölése: "#5", mivel az "5" a C-moll skála "Bb" hangját jelöli, és azt felfelé kell emelni, hogy "B"-t kapjunk. Az ütemmutatót általában a kulcs után (az ötvonalas kottában használatos módhoz hasonlóan) tüntetjük fel, pl.: 3/4. (Csak egy vízszintes vonallal elválasztva egymás alá írva.), méghozzá a skála jelölés után, a kotta sor tetején. Ezt a kottában menet közben lehet változtatni, akárcsak a skála meghatározását. Az ütemvonalak különböző fajtáit (ütemvonal, kettős ütemvonal, ismétlő jel, stb.)szintén  az ötvonalas kottához hasonlóan használjuk. Végezetül nézzünk egy példát - az Amazing Grace kottáját -, számos és ötvonalas  módszerrel lejegyezve is: [caption id="attachment_2169" align="aligncenter" width="480" caption="Számos lejegyzés"][/caption] [caption id="attachment_2168" align="aligncenter" width="480" caption="Ötvonalas lejegyzés"][/caption] [caption id="attachment_2172" align="alignright" width="183" caption="Számozott fogástábla - katt a nagyításért!"][/caption] A leegyszerűsített lényeg talán ennyi volna, persze ennél azért mélyebb ez a téma is, pl. akkordokra, ütős és vonós specifikus jelölésekre direkt nem tértem ki, csak azokra a főbb témákra, amik nekünk, okarína gyakorlóknak kellhetnek. Akit érdekel, külföldi oldalakon utána olvashat a többinek, sajnos magyar forrást én nem találtam azt hiszem egyet sem. Felhasznált forrás, ahol részletesebb leírást olvashattok a témáról (angolul): Wikipédia - Numbered musical notation, Chinese Musical Notation – Music without a Staff! Aki szeretne ilyen kottákat készíteni, szerkeszteni magának, annak van egy pici, de hasznos ingyenes szoftver ehhez, az S-Music, innen letölthető. (Ha megszűnne a készítő oldala, közvetlenül tőlem is letöltheted itt.) És végül jobb oldalon egy fogástábla, amihez hasonlóval igen könnyen találkozhatunk, ha Ázsiából rendelünk okarínát. Kattints a képre, hogy kinagyítsd! Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, bátran oszd meg, vagy fejezd ki máshogy a tetszésedet! :) Ha valahol véletlen butaságot írtam volna, kérlek javíts ki! Köszönöm!

Mindenféle okarínákat lehet vásárolni ma már, gyakran találkozhatunk ugye Alto C, SF, vagy mondjuk a Sol kifejezések egyikével-másikával, és könnyen lehet, hogy nem teljesen tiszták ezek mindenki számára: most akkor melyik elnevezés mit is jelent valójában? Megpróbálnám kicsit rendbe tenni ezt most a fejekben. Ez egy kicsit hosszabb írás lesz a megszokottnál, de azt hiszem (remélem), sokaknak segít majd átlátni az okarínák különböző hangolásait.

Az okarínákat is, mint a többi fúvós hangszert, leggyakrabban a hangolása alapján nevezik el. Ám a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A hangolási rendszerek közt bizony különbségek vannak, és ezek a szóban forgó okarínák származási helyeivel vannak leginkább összefüggésben. A különböző nemzetek ugyanis egyrészt eltérő zenei nyelvezetet használhatnak, másrészt más-más hangterjedelmű hangszereket készítenek sok esetben. Vegyük az egyik leggyakoribb hangolás elnevezést, s abból egy konkrét példát:

Soprano G (röviden: SG) – hangterjedelme: G5-C7

Ez esetben a Soprano előtag a hangtartomány általános elhelyezkedését jelöli a teljes zenei hangkészletben. Ez lehet Soprano, Alto, Tenor, Bass, Contrabass.
A “G” pedig a hangszer alaphangját (tonika). Az alaphang alatt azt a hangot értjük, mely akkor szólal meg, mikor a hangszer összes lyuka le van fogva, tehát ez a vele játszható legmélyebb hang. (A 11-12 lyukú transverse/sweet potato, illetve az újabb 7-8 lyukú pendant okarínáknál a pici segédlyukakat nem vesszük bele az alaphang értelmezésébe!) Legelterjedtebb, okarínáknál használt alaphangok: C, G, F, D Bb.
A G5-C7 azt jelenti, hogy ha leülsz egy zongora elé – amin manapság min. 7 oktávnyi billentyű fekszik előtted -, akkor az okarína hangterjedelme a zongora 5. oktávjának G hangjától a 7. oktáv C hangjáig terjed. Értelemszerűen az alaphangja/tonika (a fent leírt kitételt figyelembe véve): G5.

1. ábra - nagyításért kattints a képre!

A legtöbb országban ezt a fajta jelölést használják a készítők, kivéve az olaszokat, ők egy teljesen más szisztémát használnak. Az olasz hangolási rendszer pontosan egybevág az ő okarína-zenekar felépítésükkel. Azok ugyanis 7 főből állnak általában, és minden tagnak más hangolású a hangszere, s így heten lefedik a teljes okarínán elérhető hangkészletet. Az okarínák nevei, a zenészek zenekarban betöltött helyei szerint vannak elnevezve, úgy mint prima, seconda, terza, quarta, quinta, sesta és settima. (Vagyis első, második, harmadik, …) A prima és a seconda ők a soprano-k, terza és quarta az alto-k, quinta és sesta a bass-ok, és a settima a contrabass.

Röviden így jelölik őket: 1^a, 2^a, 3^a, 4^a, 5^a, 6^a és 7^a.

A páratlan számú okarínák általában az adott darab tonikájának megfelelő alaphangúak, míg a párosak ezeknél éppen egy tiszta kvinttel magasabbak, vagy egy tiszta kvarttal alacsonyabbak.

Tehát, ha 1^a, 3^a, 5^a és 7^a okarínák C alaphangúak, akkor 2^a, 4^a és 6^a G alaphangúak.
Ha 1^a, 3^a, 5^a és 7^a Bb alaphangúak, akkor 2^a, 4^a és 6^a F alaphangúak.
Ha 1^a, 3^a, 5^a és 7^a D alaphangúak, akkor 2^a, 4^a és 6^a A alaphangú.

Ezeket még a megfelelő szolmizációs hangok rövidítéseivel egészítik ki, és így jön ki a végleges elnevezés (lásd 1. ábra). Akit mélyebben érdekel az olasz rendszer témája, az itt olvashat róla bővebben (angolul).

Az 1. ábrán összeszedtem a legismertebb okarína készítők okarínáinak elnevezését, a hozzájuk tartozó hangtartományokkal. A hangtartomány oszlopban zárójelben jelöltem, hogy a segédlyukakkal hány hanggal lehet alámenni az alaphangnak. Valamint ha a szóban forgó okarína nem 12 lyukú, akkor attól függően, hogy hány lyukú, értelemszerűen a hangtartományok legfelső hangja is módosul. A lenti PDF-ben szemléltetném példakánt a Focalink, Noble és a velük azonos rendszert használó okarínák elhelyezkedését az ötvonalas kottás rendszerben (kinagyítható, letölthető):

Néhány összefüggés a hangolásokkal kapcsolatban:

• Az okarína mérete fordítottan arányos a hangmagasságával – minél kisebb (a belső űrtartalma), annál magasabb hangolású.
• Minél mélyebb a hangszer, annál nehezebb a felső hangjait tisztán megszólaltatni (a bólintó technikát kell alkalmazni).
• Az okarína hangolásának pontossága csak abban az esetben igazán fontos, ha más, pontosan behangolt hangszerekkel (vagy előre felvett zenei alappal, karaoke alappal) szeretnénk együtt játszani. Ha csak szólóban játszanánk, akkor csak az a fontos, hogy a hangszer hangjai önmaga alaphangjához képest legyenek pontosan hangolva. Az, hogy az alaphang esetleg AC helyett valójában AC#, szólóban nem olyan érdekes.

Mindenféle okarínákat lehet vásárolni ma már, gyakran találkozhatunk ugye Alto C, SF, vagy mondjuk a Sol kifejezések egyikével-másikával, és könnyen lehet, hogy nem teljesen tiszták ezek mindenki számára: most akkor melyik elnevezés mit is jelent valójában? Megpróbálnám kicsit rendbe tenni ezt most a fejekben. Ez egy kicsit hosszabb írás lesz a megszokottnál, de azt hiszem (remélem), sokaknak segít majd átlátni az okarínák különböző hangolásait. Az okarínákat is, mint a többi fúvós hangszert, leggyakrabban a hangolása alapján nevezik el. Ám a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A hangolási rendszerek közt bizony különbségek vannak, és ezek a szóban forgó okarínák származási helyeivel vannak leginkább összefüggésben. A különböző nemzetek ugyanis egyrészt eltérő zenei nyelvezetet használhatnak, másrészt más-más hangterjedelmű hangszereket készítenek sok esetben. Vegyük az egyik leggyakoribb hangolás elnevezést, s abból egy konkrét példát: Soprano G (röviden: SG) - hangterjedelme: G5-C7 Ez esetben a Soprano előtag a hangtartomány általános elhelyezkedését jelöli a teljes zenei hangkészletben. Ez lehet Soprano, Alto, Tenor, Bass, Contrabass. A "G" pedig a hangszer alaphangját (tonika). Az alaphang alatt azt a hangot értjük, mely akkor szólal meg, mikor a hangszer összes lyuka le van fogva, tehát ez a vele játszható legmélyebb hang. (A 11-12 lyukú transverse/sweet potato, illetve az újabb 7-8 lyukú pendant okarínáknál a pici segédlyukakat nem vesszük bele az alaphang értelmezésébe!) Legelterjedtebb, okarínáknál használt alaphangok: C, G, F, D Bb. A G5-C7 azt jelenti, hogy ha leülsz egy zongora elé - amin manapság min. 7 oktávnyi billentyű fekszik előtted -, akkor az okarína hangterjedelme a zongora 5. oktávjának G hangjától a 7. oktáv C hangjáig terjed. Értelemszerűen az alaphangja/tonika (a fent leírt kitételt figyelembe véve): G5.   [caption id="attachment_2059" align="alignnone" width="491" caption="1. ábra - nagyításért kattints a képre!"][/caption] A legtöbb országban ezt a fajta jelölést használják a készítők, kivéve az olaszokat, ők egy teljesen más szisztémát használnak. Az olasz hangolási rendszer pontosan egybevág az ő okarína-zenekar felépítésükkel. Azok ugyanis 7 főből állnak általában, és minden tagnak más hangolású a hangszere, s így heten lefedik a teljes okarínán elérhető hangkészletet. Az okarínák nevei, a zenészek zenekarban betöltött helyei szerint vannak elnevezve, úgy mint prima, seconda, terza, quarta, quinta, sesta és settima. (Vagyis első, második, harmadik, ...) A prima és a seconda ők a soprano-k, terza és quarta az alto-k, quinta és sesta a bass-ok, és a settima a contrabass. Röviden így jelölik őket: 1a, 2a, 3a, 4a, 5a, 6a és 7a. A páratlan számú okarínák általában az adott darab tonikájának megfelelő alaphangúak, míg a párosak ezeknél éppen egy tiszta kvinttel magasabbak, vagy egy tiszta kvarttal alacsonyabbak. Tehát, ha 1a, 3a, 5a és 7a okarínák C alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a G alaphangúak. Ha 1a, 3a, 5a és 7a Bb alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a F alaphangúak. Ha 1a, 3a, 5a és 7a D alaphangúak, akkor 2a, 4a és 6a A alaphangú. Ezeket még a megfelelő szolmizációs hangok rövidítéseivel egészítik ki, és így jön ki a végleges elnevezés (lásd 1. ábra). Akit mélyebben érdekel az olasz rendszer témája, az itt olvashat róla bővebben (angolul). Az 1. ábrán összeszedtem a legismertebb okarína készítők okarínáinak elnevezését, a hozzájuk tartozó hangtartományokkal. A hangtartomány oszlopban zárójelben jelöltem, hogy a segédlyukakkal hány hanggal lehet alámenni az alaphangnak. Valamint ha a szóban forgó okarína nem 12 lyukú, akkor attól függően, hogy hány lyukú, értelemszerűen a hangtartományok legfelső hangja is módosul. A lenti PDF-ben szemléltetném példakánt a Focalink, Noble és a velük azonos rendszert használó okarínák elhelyezkedését az ötvonalas kottás rendszerben (kinagyítható, letölthető): [iframe: class="scribd_iframe_embed" src="http://www.scribd.com/embeds/58654467/content?start_page=1&view_mode=list&access_key=key-g6kkaar209v47dg1t5i" data-auto-height="true" data-aspect-ratio="0.707514450867052" scrolling="no" id="doc_73024" width="100%" height="750" frameborder="0"](function() { var scribd = document.createElement("script"); scribd.type = "text/javascript"; scribd.async = true; scribd.src = "http://www.scribd.com/javascripts/embed_code/inject.js"; var s = document.getElementsByTagName("script")[0]; s.parentNode.insertBefore(scribd, s); })(); Néhány összefüggés a hangolásokkal kapcsolatban: Az okarína mérete fordítottan arányos a hangmagasságával - minél kisebb (a belső űrtartalma), annál magasabb hangolású. Minél mélyebb a hangszer, annál nehezebb a felső hangjait tisztán megszólaltatni (a bólintó technikát kell alkalmazni). Az okarína hangolásának pontossága csak abban az esetben igazán fontos, ha más, pontosan behangolt hangszerekkel (vagy előre felvett zenei alappal, karaoke alappal) szeretnénk együtt játszani. Ha csak szólóban játszanánk, akkor csak az a fontos, hogy a hangszer hangjai önmaga alaphangjához képest legyenek pontosan hangolva. Az, hogy az alaphang esetleg AC helyett valójában AC#, szólóban nem olyan érdekes.

Az OcAwareness 2010 verseny lezárult és megvolt az eredményhirdetés is, sajnos – bár ez sejthető volt – nem nyertem, de a meglepő az volt, hogy nem is az a videó nyert, amelyikre én gondoltam. Akit érdekelnek a díjazottak az itt megnézheti az eredményhirdetést: OcAwareness Winners

Épp, hogy vége lett, és máris megint nyerni lehet, igaz, ez most nem verseny. A Songbird Ocarinas karácsonyi dalokat hirdet meg decemberben, amit eljátszva és feltöltve lehet beszállni a nyereményjátékba:

Songbird Ocarina’s Holiday Contest

A kisorsolt nyeremény egy Seapod Bass okarina (új ára 60$). Megemlíteném, hogy a kiírás szerint teljesen a véletlenre lesz bízva a sorsolás, tehát a beküldött videók minősége nem nyom semmit a latba a nyerési esélyeinknél. A versenyről a videó:

Az első dal a Jingle Bells, aminek a kottáit és tabletúráit itt már le is tölthetitek.

Az új dal kiírások szerdánként és péntekenként jönnek majd, dec. 24-ig, aki beszállna a játékba, az figyelgesse a http://songbirdocarina.com/blog oldalt!

A játékban való részvétel feltételei:

1. A feltöltött videóinkat a fenti videóra kell (videó)válaszként rányomni.
2. A válaszvideónak valamelyik kiírt/közzétett dalt kell bemutatnia.
3. A Youtube videó tag-jei (cimkéi) közt szerepelnie kell: Songbird Ocarina.
4. Bármilyen okarinával lehet nevezni.
5. Beküldési határidő: 2010 dec. 31.
6. Eredmény hirdetés: 2011 jan. 7.

Jó játékot! :) (Ha valaki játszana, de technikai vagy egyéb problémával elakadt, keressen meg, szívesen segítek!)

Az OcAwareness 2010 verseny lezárult és megvolt az eredményhirdetés is, sajnos - bár ez sejthető volt - nem nyertem, de a meglepő az volt, hogy nem is az a videó nyert, amelyikre én gondoltam. Akit érdekelnek a díjazottak az itt megnézheti az eredményhirdetést: OcAwareness Winners Épp, hogy vége lett, és máris megint nyerni lehet, igaz, ez most nem verseny. A Songbird Ocarinas karácsonyi dalokat hirdet meg decemberben, amit eljátszva és feltöltve lehet beszállni a nyereményjátékba: Songbird Ocarina’s Holiday Contest A kisorsolt nyeremény egy Seapod Bass okarina (új ára 60$). Megemlíteném, hogy a kiírás szerint teljesen a véletlenre lesz bízva a sorsolás, tehát a beküldött videók minősége nem nyom semmit a latba a nyerési esélyeinknél. A versenyről a videó: Az első dal a Jingle Bells, aminek a kottáit és tabletúráit itt már le is tölthetitek. Az új dal kiírások szerdánként és péntekenként jönnek majd, dec. 24-ig, aki beszállna a játékba, az figyelgesse a http://songbirdocarina.com/blog oldalt! A játékban való részvétel feltételei: A feltöltött videóinkat a fenti videóra kell (videó)válaszként rányomni. A válaszvideónak valamelyik kiírt/közzétett dalt kell bemutatnia. A Youtube videó tag-jei (cimkéi) közt szerepelnie kell: Songbird Ocarina. Bármilyen okarinával lehet nevezni. Beküldési határidő: 2010 dec. 31. Eredmény hirdetés: 2011 jan. 7. Jó játékot! :) (Ha valaki játszana, de technikai vagy egyéb problémával elakadt, keressen meg, szívesen segítek!)

Gabriel barátom hívta fel a figyelmem erre a fantasztikus videóra, amit veletek is szeretnék megosztani! Jarbas Agnelli fogott egy fotót, melyen madarak csücsülnek, öt egymás alatt húzódó villanydróton, és elkezdte a képet mint egy ötvonalas kottát értelmezni, majd egy zenekarral eme adoptációt megszólaltatni. Íme az eredmény, én imádom! :)

Birds on the Wires from Jarbas Agnelli on Vimeo.

Gabriel barátom hívta fel a figyelmem erre a fantasztikus videóra, amit veletek is szeretnék megosztani! Jarbas Agnelli fogott egy fotót, melyen madarak csücsülnek, öt egymás alatt húzódó villanydróton, és elkezdte a képet mint egy ötvonalas kottát értelmezni, majd egy zenekarral eme adoptációt megszólaltatni. Íme az eredmény, én imádom! :) Birds on the Wires from Jarbas Agnelli on Vimeo.

Már régen megtaláltam ezt, de teljesen megfeledkeztem róla, most azonban valahogy elém került az oldal megint, úgyhogy gyorsan megosztom veletek is. Ez egy remek flash-ben íródott tabletúra generátor, amit az STL ocarina készített.

Minőségi 12 lyukú tabletúrákat tudunk vele generálni, mely az ötvonalas kottás leírást is mutatja egyidőben. Kezdő okarinistáknak kiváló, akik nem tudnak még kottát olvasni, de nem találnak tabletúrát egy-egy dalhoz csak kottát. Ezzel az eszközzel egyszerűen át lehet írni egy dalt ötvonalat kottáról tabletúrás leírásra.

STL Fingering Chart and Composer



Így néz ki a gyakorlatban

Már régen megtaláltam ezt, de teljesen megfeledkeztem róla, most azonban valahogy elém került az oldal megint, úgyhogy gyorsan megosztom veletek is. Ez egy remek flash-ben íródott tabletúra generátor, amit az STL ocarina készített. Minőségi 12 lyukú tabletúrákat tudunk vele generálni, mely az ötvonalas kottás leírást is mutatja egyidőben. Kezdő okarinistáknak kiváló, akik nem tudnak még kottát olvasni, de nem találnak tabletúrát egy-egy dalhoz csak kottát. Ezzel az eszközzel egyszerűen át lehet írni egy dalt ötvonalat kottáról tabletúrás leírásra. STL Fingering Chart and Composer  [caption id="attachment_852" align="alignnone" width="480" caption="Így néz ki a gyakorlatban"][/caption]