Archive for the ‘Okarina vásárlás’ Category
Okarína katalógus
Találtam egy jó kis katalógust, amiben rengeteg készítő okarínája fenn van már, hangterjedelem, hangolás, ár, stb. szerint szűrhető formában. Bár ahogy néztem nem teljesen naprakész (pl. Langley már bezárta a bazárt – legalábbis a webshopját tuti – de még fenn vannak az ő linkjei is), de kiindulási pontnak, tájékozódni igen hasznos lehet. A katalógust egyébként bárki bővítheti. Ami pedig a készítőt illeti, azt gyanítom Cris Gale (Ocarinadiva) keze van a dologban, legalábbis a lap alja erről árulkodik :)
ocarinacatalog.com
Jut eszembe! A meseíró verseny határideje vészesen közeleg, már csak alig több, mint egy hetetek van! Húzzatok bele! (Részletek a blog oldalsávján.)
Ismertető: Pysanochka, különlegesség a Kárpátaljáról
Pysanochka
A legújabb szerzeményeim egyike gyönyörű kézimunka, egyenesen Ukrajnából, Kárpátaljáról. A Pysanocka nevű eladó nemrég jelent meg az Ebayen, gyönyörű, egyedi formájú pendant okarínákat (is) árulnak, 100%-ig kézzel készített, szép mintákkal. Ahogyan a termékleírásukban írják: “Okarínáink díszítései a kárpát-ukrán festészet modern interpretációi.” A hangolása bár nem tökéletes, mégis, ellentétben a magyar vásárfia körtemuzsikákkal, legalább felismerhető a Dúr skálára való törekvés.
A fogástechnikája némileg eltér a standard English pendantétól, viszont ennek megfelelő fogástáblát mellékelnek hozzá. (Igaz, nem a csomagban jött, hanem az Ebayre tették fel, ahonnan nem olyan könnyű leszedni képeket, szóval ez egy plusz pont, de egy mínusz is egyben…) Na, akkor nézzük a részleteket:
Anyaga: égetett agyag
Lyukak száma: 5 (4 felül, 1 alul)
Hangzás: tiszta, nem levegős hangok, bár a hangolás nem 100%-os, viszont a skála egészen különleges hangzásvilágú.
Skála: G, A#, C, C#, E, F#, G#, A
Pysanochka fogástábla
Kinézet: szép, festett kézimunka.
Kényelem: kényelmes, könnyű darab.
Levegő igény: gyenge befúvást igényel.
Mérete: 8 cm hosszú.
Súly: 44 g
Tartozék: csak egy nyakba akasztó.
Ár/Beszerzés: 18$-ért ütöttem le aukción az Ebayen, + 8$ volt a szállítás.
Összegzés: 8/10 – Ha tökéletesebb lenne a hangolás, akár 10/10-et is adnék neki.
És akkor egy demó vele a végére:
Mi kell egy jó okarína előadáshoz?
Sok vita folyik az okarinisták közt arról, hogy mennyiben befolyásolja egy hangszer jóságát az, hogy az milyen anyagból készül. Merthogy bár a legelterjedtebb alapanyag máig az agyag, azért manapság már szinte mindenféle anyagból lehet okarínákat találni, legyen az fém, fa, vagy akár műanyag. Fémmel inkább régebben próbálkoztak, nekem is van egy antik darabom, bár a Mountain Ocarinasnak még most is van sikeres alumínium modellje. A fák nagyon szépen szólnak, Charlie Hind fa okarínái például igen népszerűek, de vannak más ügyes készítők is. Műanyagot viszont már egyre többen készítenek, ám minősége ezeknek a legvitatottabb. Egyrészt műanyag és műanyag közt is nagy különbségek vannak, a már említett Mountain Ocarinas polikarbonát okarínái például világszerte elismert minőségűek, ám van sok olcsó, fröccsöntött műanyag okarína, amikkel könnyen zsákutcába lehet jutni, ha ember bevásárol belőlük.
A Focalink minőségi műanyag okarínái
Viszonylag könnyen bele lehet futni abba a hibába, hogy kezdők, akik kipróbálnák a hangszert, műanyagot vesznek, mondván, felesleges tízezreket költeni egy agyagra, hiszen lehet, hogy végül nem is tetszik meg a hangszer, és akkor pénzkidobás volt. Ezzel eddig nincs is baj, teljesen jogos az elgondolás. Ám arra is figyelni kell, hogy ha egy olyan alsó kategóriás műanyag hangszert vesznek, ami láthatóan “kuka” minőség, gagyi, az 100%, hogy elveszi az ember kedvét a hangszertől. (És 100% pénzkidobás.) Ugyanis a hangja meg sem közelíti egy “normálisét”, így mikor ez az alap hangzás párosul egy kezdő tapasztalatlanságával, az eredmény szinte biztos kudarc, majd a hibás következtetés leszűrése: az okarína egy béna hangszer.
Ahogy a teszteket és fórumokat olvasom, egyöntetűnek tűnik az a megállapítás, miszerint a Focalink viszonylag új műanyag modelljei, agyaghoz közeli hangminőséget képesek produkálni. És az sem elhanyagolandó tény, hogy míg a kézzel készített agyagoknál mindig lehetnek apró hangolásbeli, hangerőbeli stb. eltérések (minden agyag okarínának saját lelke van, amit ki kell ismerni), addig a géppel gyártott műanyagoknál az adott minőséget (legyen az bármilyen is), minden darab 99%-ban ugyanúgy tudja hozni.
Mr. Shih, a Focalink tulajdonosa a napokban tett ki a Youtube csatornájukra egy videót (lásd fenn), melyen egyik kedvenc okarína művészem - Mr. Satoshi Osawa, az ő plasztik modelljeiken (Alto C és Soprano C) játszik egy jól ismert jazz dalt. Az alábbi videó is azt az elgondolásomat támasztja alá számomra, hogy egy jól eljátszott dal, sok komponensű, de legfőképp ebből talán három az, ami igazán meghatározó. Mert mi kell egy magával ragadó előadáshoz? Egy ügyes zenész, egy jól megírt dal, és egy jó hangszer. Ha egy hiányzik is részben, a másik kettővel még mindig lehet ezt a hiányosságot bizonyos fokig kompenzálni szerintem. (De persze nyilván ez sem minden esetben igaz.. :))
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek nyomj egy Like-ot! Köszi! :)
“Kezdő vagyok, milyen okarínát vegyek?”
Szerencsére időről időre egyre többen fordulnak hozzám emberkék, akik kipróbálnák magukat a hangszerrel. Van egy rendszeresen visszatérő téma, ami úgy gondolom, most már megér egy külön bejegyzést, mégpedig az első okarína típusának kérdése.
Felépítésüket (alakjukat) tekintve 4 fő csoportra oszthatók az okarínák, ebből most csak az első kettővel foglalkozunk, mivel ezek a legelterjedtebbek:
- pendant (English pendant, perui pendant, medál okarína, körtemuzsika – általában 4-5-6, manapság már előfordul 7-8 lyukú is)
- transverse (más néven sweet potato – általában 9-10-12 lyukú, manapság előfordul már 13 lyukú is)
- inline (ez viszonylag ritka)
- több kamrás (pl. dupla, tripla)
“Transverse vagy pendant?”
Egy kezdő számára általában igen nehéz eldönteni, melyik is lenne jobb első okarínának. Mindkettőnek megvannak ugyanis az előnyei is és a hátrányai is a másikkal szemben. Vegyük is szépen sorra:
Read the rest of this entry »
A Bajai Halfőző Fesztiválos kincsvadászatról
Egy fantasztikus árust találtam (illetve egy párt), akik gyönyörű kézműves kerámiákat árultak. Ott akadt meg a szemem egy nagyon szép bögrén, amit haza is kellett hoznom a barátnőmnek, ám ott akadtam rá az okarínák néhány legegyszerűbb felépítésű, ám mégis bámulatos szépségű darabjára is. Természetesen haza kellett hoznom egyet ezekből is, ami nem más, mint egy kutya fej (vagy medve, ez még vita tárgyát képezi itthon :) )
Ezeket a csodás termékeket Rencz Marianna és Szilágyi Péter készíti, jelenleg Szentendrén, gyönyörű szimbiózisban egymással – Péter működteti a technikát, valamint ő tervezi az alapformákat, Marianna pedig megtölti ezeket a formákat stílussal, színekkel, élettel. Mindenféle lakásba való használati tárgyakat készítenek, a konyhai eszközöktől, a házszámtáblán át, a fali lámpákig.
A pici nyakba akasztható okarínák 2 vagy 3 hangok tudnak csak, mint az ősi elődök, de ahhoz képest, hogy nem hangszernek készültek elsősorban, legtöbbjük meglepően jól beállított síppal rendelkezett, ami kellemes meglepetés volt! Szegényeknek a szemüket kellett nyomkodni, mert leleményesen oda kerültek a lyukak, valamint a fülüknél fogva lehet nyakba akasztani őket. A síp befúvónyílása a nyakuk végére került.
Érdemes megnézni a weblapjukon a termékeiket, persze sajnos a fotók sosem adják vissza a valóságot. Akit érdekel itt szétnézhet, igaz, itt nincs fenn minden általuk készített szépség: http://www.szilagyikeramia.hu
Loading ...
